Nyári női divat a századfordulótól az I. világháborúig

Napjaink forró nyarait inkább igyekszünk túlélni lenge ruhákban és légkondicionált helyiségekben. Bezzeg a századforduló asszonyainak és lányainak nem volt ennyire kényelmes élete. Ellenben rengeteg szabálynak, elvárásnak kellett megfelelni, amely öltözködés a mai szemmel nagyon kötött és kényelmetlen viseletnek tűnhet. Azonban ezek a hölgyek kifejezetten finom, elegáns megjelenésűek voltak. Nyilván számításba kell venni, hogy a társadalom alsóbb rétegeibe tartozó asszonyok, illetve a falvak zárt közösségeihez, szokásaihoz igazodó nők számára idegenül hatott a párizsi vagy bécsi divatházak aktuális trendje. Nem hordtak a korszakban divatos taftruhákat és nem korzóztak csipke napernyővel a Duna partján.

A hosszú 19. század, ahogy a történészek hívják, az I. világháború kitöréséig határozható meg, mert a háborút követő időszak nem csak a politikai viszonyokat, de a divatot is, különösen a női divatot is megváltoztatta. A dekadenciát felváltotta a szabadosság az öltözködéskultúrában. A fűzők kora leáldozott, a szoknyák és frizurák is rövidülni kezdtek. De a "boldog békeidők" még nem ilyen öltözködésről szóltak.

Minden alkalomra más ruha

Nem mindegy, hogy egy hölgy milyen alkalomra mit vett fel. Nem lehetett ugyanazt viselni egy teázáshoz vagy egy délelőtti ruhaként. Általános volt, hogy a nappali ruházat magas nyakú hosszú ujjú blúzból és hosszú szoknyából állt, amelynek nehézkes esése volt. A derekat széles övvel emelték ki. Természetesen alatta halcsonttal erősített fűzőt viseltek. Önmagában ez az öltözék nyáron borzasztó melegnek számított. Az 1910-es években már az ujjak rövidülni kezdtek, ugyanakkor a kesztyű viselését még mindig elvárták nyilvános helyeken.

Nappali viselet 1905 környékén (Forrás: Kiscelli Múzeum)

Az estélyi ruhák minden évszakban mély dekoltázsú fazonok voltak, amelyek finom anyagból készültek, ugyanakkor a színek és a minták egyszerűbbek lettek.

A korzózás a nagypolgári körökben épp oly népszerű volt, mint a nemes asszonyok körében. Ehhez megfelelő ruha kellett. Egyrészt fontos volt, hogy a fehér bőr védve legyen a barnulástól, így ennek megfelelően szinte mindent takaró ruházat és csodás napernyő volt a hölgyek kötelező szettje, illetve a kalapok.

Wiener Mode délutáni korzó ruhája (bal kép) és egy csipkés napernyő (jobb kép)

(Forrás: Kiscelli Múzeum)

Ahogy a fenti képen is látható az anyagok is változtak és ezzel a fazonok is némileg könnyebbé váltak.

Anyagok és formák

A kor asszonyai élvezhették már a korszak konfekció divatját, amelyről a divatlapok számoltak be. A trendek leginkább Párizsból, Londonból és Bécsből jutottak el a hölgyekhez. A nagy, abroncsos szoknyák kora már leáldozott. A darázsderék azonban még mindig a korszak kötelező divathóbortja volt, amelynek elérése továbbra is gyötrelmes és kényelmetlen volt, mert a fűzők leszorították a hasat és a bordákat. Ebben lélegezni is sokszor nehézkes volt, de épp emiatt alakult ki az a szokás is, hogy az illedelmes kisasszonyok csak apró falatokat fogyasztottak. Persze mindennek hátterében a fűző viselete állt, amely gyorsan szorítani kezdett, ha a gyomor a tartalma miatt megnőtt.

Ugyanakkor a divatházaknak a nyári fűzőkre is volt ajánlata. Kényelmesebb nem lett, de az anyagok terén a vastag vászon helyett egyre inkább a vékonyabb anyagokat részesítették előnyben.

Nyári fűző divat 1907-ből (Forrás: Kiscelli Múzeum)

Továbbra is az A vonalú szoknyák hódítottak, de igyekeztek vékonyabb anyagokat használni. A korszak nagy kedvence a muszlin anyag lett, amely könnyű gyöngyfonálból készült pamut. Könnyű esése és kevésbé gyűrődő textúrája miatt nagyon népszerűnek számított. Napjainkban is használják ruhák alapanyagaként.

Muszlin anyagú estélyi ruha az 1910-es évekből

(Forrás: Museum Hermitage)

Ebben az időszakban kezdett hódítani a konfekciódivatnak köszönhetően a gépi csipke, amely mindig finommá és elegánssá tudott varázsolni egy ruhát. Ezt gyakran kombinálták a könnyű, szellős batiszt anyaggal. 

Nyári ruha 1905-ből, gépi csipke és batiszt anyagból 

(Forrás: Kiscelli Múzeum)

Az 1910-es évekre a fazonok lengébbek lettek, az ujjak pedig rövidültek. Már a könyök alatti részt is szabadon lehetett hagyni. A nyári ruhák kedvelt színe a fehér és csontfehér volt.

Az orosz cári Romanov család kedvelt nyár rezidenciáján, Livádiában, 1910-es évek

A másik kedvelt díszítés alapanyaga szintén a természetes pamut, de ezt feldobták az úgynevezett lyukhímzéssel, a madeirával. Ma is a könnyű nyári ruhákon gyakran használnak madeira csipkét, mert időtálló divat és nagyon finom hatást kölcsönöz.

Maderia anyag finom csipkezsabóval 1910 körül (Forrás: Kiscelli Múzeum)

A strandolás divatja

A korszakban a kirándulás, az üdülés egyre szélesebb rétegek kedvelt tevékenysége volt. Egyre népszerűbbé váltak a gyógyfürdők, és igazi úri tevékenység lett a vitorlázás a Balatonon.

Természetesen a kor divatja ezzel is igyekezett lépést tartani és ehhez megfelelő ruházatot ajánlani. Mivel a hölgyek azért a naptól óvták bőrüket, ezért a strandon is ennek megfelelően öltözködtek.

 Wiener Mode strandruhája, 1907. (Forrás: Kiscelli Múzeum)

Finom szetteket ajánlottak a vízparti társasági tevékenységhez és a vitorlázáshoz is.

A divatlapok ajánlata a vízpartra és a vitorlázáshoz (Forrás: Kiscelli Múzeum)

A hölgyeknek volt lehetőségük a kalapokon és napernyőkön kívül máshogy is védekezni a meleg ellen: ez pedig a legyező. A korszak a legyezők aranykora, mely felfogható manuális ventilátorként, és egész divatja volt ennek. Nem is csoda, hiszen ennyi ruhában azért nem volt könnyű elviselni a nyári melegeket, így diszkréten és mégis sikkesen hűthették magukat a hölgyek.

Legyező 1905 körül (Forrás: Kiscelli Múzeum)

A korszakunk végére azért a fürdőruhák is megjelentek, noha azok fazonja és anyaga azért még nem közelített a napjainkban ismert darabokhoz. Viszont már szabadon hagyták a karokat és a lábszárat.

Fürdőzők a Balatonon, 1917 (Forrás: Fortepan)

Manapság már kevesebbet hagyunk a képzeletnek, ha ruhákról van szó, de azt is fontos megjegyezni, hogy nyaraink jóval forróbbak, mint száz éve, elődeink korában. Ha a nagy melegben szeretnél jó minőségű de megfizethető nyári ruhákból válogatni, vagy nőként inkább a rövidnadrágra szavazol, akkor az AlmaKuckót ajánlom.